Elôzô|||Tartalom|||Következô
Az akadémiai szféra szerepe, következtetések
Az egyetemek és kutatóintézetek eszközparkja komoly értéket képvisel és sajnos sokszor éri kár az akadémiai szférát eszközök és szellemi termékek eltulajdonítása révén. [7] Ezeket az értékeket korszerű kártyás rendszerrel meg lehetne védeni.
Az egyetemek infrastrukúráját kihasználva jelenleg is sok a biztonságos átvitelt igénylô adatáramlás.
A chip-kártyákkal hallgatók és oktatók egyaránt rendelkeznek majd, és ezek szolgáltatásait az egyetemek gépeirôl is igénybe fogják
venni, melyre az egyetemeknek szintén fel kell készülni, növelve a
hozzáférés jogosultságok biztonságos meghatározását. Egy az elôbbi pontban említett nyílvántartó rendszer ezt is megoldaná.
Megemlítendô, hogy a már említett kulcsbankok szükségszerűségét az IIF is megértette, és programjai között szerepel egy ilyen kulcsbank üzemeltetése, mely ezen sorok írásakor már jó ideje elérhetô. [8]
Az egyetemeken a kutatás zavartalan menete fontos, míg napjainkban a nem oktató személyzet száma aránytalanul magas az oktatói létszámhoz viszonyítva. Egy korszerű chip-kártyás rendszer alkalmazásával az adminisztráció egyszerűbbé, átláthatóbbá és kevesebb humán erôforrást igénylôvé válna. Ez gazdasági elônyöket és az oktatói illetve kutatói munkára fordítható idô és pénz megnövekedését eredményezné.
A szabványosítások folyamatában az akadémiai szférának részt kell vennie, hogy szaktudásával és tapasztalatával hozzájáruljon egy jól működô rendszer kialakításához. A különbözô területek (biometria, elektronika, informatika, közös munkájának eredménye lesz a jövôben alkalmazandó szabvány. Ezen területek szakértôi egy Természettudományi karon megtalálhatók. Ha a leendô szabvány jogi szabályozását, valamint az új rendszerhez való társadalmi hozzáállás vizsgálatát is fontos feladatnak tartjuk, akkor egyetemi szintre is kiterjeszthetô a feladat megoldása. Az említett szakterületek pl. az ELTE-n megtalálhatók...
A feladat komplexitásakor felmerül az a gondolat is, hogy az egyetemeken a szakok közti órafelvételeket meg kellene könnyíteni, hiszen ezek a feladatok bizonyos fokú betekintést igényelnek a már említett tudományterületek berkeibe is, és nem pusztán programozói feladatot jelentenek. A speciálkollégiumok felvehetôségén túl azok beszámítása is szükséges a hallgatók tanulmányi átlagába ezáltal ösztönözve és elismerve a tudományterületek közötti kapcsolatok kialakítását.
A nemzetközi szabványok és kutatási eredmények a hazai rendszerre is hatással lesznek. Az EU csatlakozással az addigra kialakuló európai szabványt kell majd alkalmazni átültetve azt a magyar helyzetre. A felkészülést idejében meg kell kezdeni, bevonva az érdekelteket és a megfelelô képességű szakembereket, kiknek egyéni munkája nagyban hozzájárulhat a közös megoldás kialakításához. Az esélyek és az emberek megvannak ehhez a feladathoz!
Elôzô|||Tartalom|||Következô